Görömbölyről

Miskolc-Görömböly, Miskolc város déli határában, a város Pesti bevezető szakaszán található dinamikusan fejlődő kedvelt kertváros.

Görömböly az M3-as autópályáról a Miskolcot elkerülő M30-as gyorsforgalmi úton át, a Miskolc-déli csomópontnál közvetlen kijáraton keresztül a déli bevásárlóközpontok mellett elhaladva közelíthető meg.

A településrészen halad át a 3-as sz. főút, melynek városi átmenő forgalma lényegesen csökkent a várost elkerülő Miskolci körgyűrű megépítésével.

Szomszédos városrészek:
 
-Miskolc-Tapolca, a város legnagyobb üdülőterülete, mely egykor Görömbölyhöz tartozott.
 
-Hejőcsaba, az egykori határ a Hejő patak mentén látható, de mamár szinte teljesen egybeépült a két város rész.
 
-Miskolc-Szirma, a város déli kapujának sík területén fekvő kertváros.
Miskolc-Görömbölyt a belvárossal a 4.sz. helyi buszjárat kapcsolja össze.
A városrész mára kedvelt kertvárossá vált, teljes infrastruktúrával, jó hírű intézményhálózattal, sokszínű kereskedelmi egységgel, bevásárlóközpontokkal, aktív vállalkozásokkal és a hagyományokat is ápoló gazdag kulturális programokkal rendelkezik.

A városrész képe folyamatosan változik, a dombos-lejtős utcákon a falusias kis családi házak mellett megjelennek az újépítésű többszintes, nagy alapterületű építészetileg is figyelemreméltó családi házak.
A családi házas utcarészek nyugalmát meghagyva, de az ott élők kényelmét is szolgálva a városrész peremterületein a déli bevásárlóközpontok, üzlethálózatok, kereskedelmi egységek találhatók.

A városrészben több épített műemlék, védett terület és egyéb látványosság található. Érdemes felkeresni a klasszicista stílusban épült görög katolikus templom ikonosztázát, a templomdombon a római katolikus templomot és udvarán az újjáépített haranglábat, a természetet kedvelők kellemes sétát tehetnek a gyurgyalag fészkelőhely és a bányató környékén, illetve igazi turistacsalogató a görömbölyi pincesor és a városrészben található több lovarda is.

Görömböly 1950-ben veszítette el önállóságát, amikor Miskolchoz, a megyeszékhelyhez csatolták.
Mai neve: Miskolc-Görömböly.

Egykor Görömbölyhöz tartozott Tapolca is.
A falu első említése egy 1365-ből származó oklevélben olvasható. Ebben Zsigmond király adományozta a területet a Balassa családnak és a tapolcai apátságnak, akik így osztoztak a településen. 1849. július 24-én a Görömböly és Mályi között elterülő fennsíkon csaptak össze Pöltenberg Ernő magyar és Tscheodajew orosz tábornok hadosztályai.

Valamikor híres volt boráról, a filoxéra-járvány kitörése előtt 1048 kh szőlőültetvénye volt, de ma is sokan termelnek szőlőt és sok miskolcinak van pincéje az itt található történelmi pincesoron a Garócza dűlőben, valamint ennek folytatásaként a Meleg-oldal felé a Debri-soron.

3-as fő út bevezető
M30-as - 3-as összekötő út
Görömbölyi látkép
Lavotta utca
Görömbölyi templomok látképke
Meredek közről látkép
Esztergályos utca
Szolártsik utcáról látkép
Légifelvétel Görömbölyről
Görömböly története évszámokban

1150 körül a Miskócz nemzetség megalapítja a tapolcai bencés apátságot.
1219. A tapolcai apátság első írásos említése a Váradi Regestumban.
1393. Görömböly első írásos említése egy Zsigmond-kori oklevélben,
Gurumbol formában.
1532. A tapolcai apátság pusztulása, a török háborúk kezdete a környéken.
1544. Görömbölyt először dúlják fel a török hódítók.
1555. és 1564. Pestisjárványok tizedelik a lakosságot.
1595. A falu népe református hitre tér.
1600 körül a tizenöt éves háború pusztításai sújtják a vidéket.
1612. A reformátusok önálló egyházközséget alkotnak.
1641. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv erős református közösségről tudósít.
1679. Görömböly ismét pestisjárványtól szenved.
1710–1711. Az újabb pestisjárványban elnéptelenedik a falu, deserta (puszta) néven említik.
1712. Görög katolikus ruszin családokkal újra benépesül Görömböly.
A telepesek soltészlevéllel megerősített kiváltságokat kapnak, újjászervezik
a gazdálkodást és fatemplomot építenek.
1734. A háromtornyú kis fatemplomot újjáépítik.
1746. A Canonica Visitatio 133 görög katolikus, 22 római katolikus és 2 református lakost említ. A század folyamán újabb betelepülési hullámok érkeznek, és a falu telepes rajokat bocsát ki Bácskába és a Szerémségbe. A század közepén római katolikus csoportok is érkeznek.
1774 körül felépül a római katolikusok kőtemploma.
1776. A tapolcai apáti címmel együtt Görömbölyt a munkácsi görög katolikus
püspökség kapja. Bacsinszky András püspöksége idején megerősödik az egyházi közösség és növekszik a falu lakossága. A század végén az agyaglelőhelyre téglaégető manufaktúra települ.
1792. A görög katolikusok lélekszáma 544 fő.
1795. Felépül az első görög katolikus kőtemplom.
1834. A bükkaljai földrengésben a templom megrongálódik, le kell bontani.
1868. Felszentelik az új görög katolikus templomot.
1890. A kisüzemi téglaház kibővül, a Miskolci Gőztéglagyár üzemegysége lesz.A lakosság ipari munkavállalása és a város növekedése a 20. században átalakítja az életformát és a vallási-etnikai identitást. A századfordulótól kezdve mai formájában felépül a görömbölyi pincesor.
1920 - 1930 körül Tapolca idegenforgalma megnő, a fürdőtelep vonzáskörzete felerősíti az urbanizációt. Újabb utcák nyílnak, falurészek épülnek Görömbölyön.
1950. Görömbölyt közigazgatásilag Miskolchoz csatolják.
2000. Népszavazás után megalakul a Görömbölyi Részönkormányzat.

 

Reklám









Iskolai alapítvány
Adó 1%
Görömböly Sportpályájáért Alapítvány
3516 Miskolc, Kovács út 1.
Adószám:
18411247-1-05

 
Képek

 

 

 

© 2007-2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.