Gyurgyalag Fészkelőhely és Bányató

Földrajzi helye: Miskolc, Görömböly, Tégla utca végén
Megközelíthető: 4 számú autóbusszal (Tégla utca megálló)

Gyurgyalag (Merops apiaster)

Gyurgyalag v. gyurgyóka (Merops apiaster), a gyurgyókafélék családjába tartozó egyik legszínpompásabb tarka tollazatú madarunk. Homloka fehér, feje mellső része zöld, nyakszirtje és tarkója barna, szemén keresztül fülig fekete sáv fut, háta zöldessárga, torka aranysárga, feketésbarna szegéllyel, melle és hasa zöldeskék, szárnya és farka zöld. Testhossza 26, farkáé 14 cm., kitárt szárnyainak átmérője 10,5 cm. Dél-európai madár, mely hazánkban mint vándormadár áprilistól szeptemberig tartózkodik, de sehol sem gyakori. Tápláléka rovarokból, különösen méhekből áll (ezért méhésznek is nevezik) s e miatt a méhészetre káros.

A hazai állomány mindössze 15 000-25 000 párra tehető. Hazánkban 1982 óta fokozottan védett madár, melynek természetvédelmi értéke százezer forint. Szerepel a kipusztulással fenyegetett fajokat regisztráló Vörös Könyvben is.

Fészkelőterület, költés

Az állomány nagy része működő vagy bezárt homokbányákban költ.
A partfalba fúrt üregben fészkel, de ritkán előfordul, hogy rövidfüves területen a földbe vájt lyukat foglalja el. A költőüreg egy 100-200 cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. A fészekalj 6-7 tojásból áll. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz.
Táplálkozás
A gyurgyalag elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Ezekre száraz ágon, villanydróton vagy egyéb kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után veti magát, és azt reptében fogja el. Leggyakrabban hártyásszárnyúakat (darázs, méh), egyenesszárnyúakat, szitakötőket, kétszárnyúakat (bögöly, légy), futó-, koris- és fináncbogarakat, poloskákat, lepkéket zsákmányol. Házi méhet elsősorban hűvös, hideg időben fog. Költési idoben a telep közelében, 1-2 km-es távolságon belül szerzi táplálékát. Ha a telep közelében méhes található, akkor gyakoribbá válik táplálékában a házi méh. A gyülekező, vonuló csapatok bárhol táplálkozhatnak.

Vonulás
A gyurgyalag az egyik legkésőbb visszaérkező madarunk, amely csak május első harmadában érkezik meg téli szállásáról. Ősszel korán, már augusztus második felében megkezdi elvonulását. Előtte gyakran nagy - több százas - csapatokba verődik. A vonulók folyamatosan hallatják jellegzetes hangjukat, és így tartják egymással a kapcsolatot. Néha nagy magasságban, máskor a felszín közelében repülnek. A telet Kelet- és Dél-Afrikában, többnyire az Egyenlítőtől délre eső területeken, illetve a Kongó-medencében töltik.

Védelmi célkituzések
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja, hogy az állomány a jelenlegi szinten stabilizálódjon, illetve a nagyobb telepek is fennmaradjanak.

Jogi szabályozás
A gyurgyalag nagyobb telepeit az illetékes önkormányzatokkal védetté kell nyilváníttatni.

MMJV Önkormányzat 3/2002.(II.12.).sz. rendeletében védetté nyilvánította "Görömbölyi gyurgyalag fészkelőhely és bányató" néven a Miskolc 42906/6, 42906/10 és 42906/16 sz. helyrajzi számú ingatlanokat a fokozottan védett gyurgyalag városi életterének jogi eszközökkel történő védelme érdekében.

A védett terület határai:

  • Miskolc - Görömböly, Szabó E. utcai telkek hátsó telekhatára,
  • Lovarda, Görömbölyi pincesor, Homokbánya délnyugati határa,
  • Görömbölyi szőlők,

A terület részei:

  • nem művelt bányaterület
  • agyagbánya megnevezésű terület és azon belül az 5518 m2 területű bányató
  • a telephely megnevezésű terület, amely magában foglalja az 5 ha korábban termelésből kivont erdőt és a 4 ha termelésből való kivonásról szóló határozattal nem érintett és ténylegesen erdővel borított területet is.

A védelem célja:

  • a fokozottan védett gyurgyalag és a védett partifecske fészkelőhelyének és legközelebbi táplálkozó területének, valamint az egyre inkább természetes élőhellyé váló tó élővilágának megőrzése,
  • fejlődésük tudományos megfigyelésének biztosítása,
  • a környéken lakók részére pihenési, és természet-ismeretszerzési lehetőség biztosítása.

A védett terület három részre osztható.

1. Az első a felhagyott homokbánya, amelynek függőleges falában a gyurgyalag és a partifecske fészkel. A lakott üregek száma az utóbbi években 15 és 40 között változott.
2. A második rész a valamikori tölgyes helyén létesített fiatal akácos területe, mely a madarak számára táplálkozóhelynek számít. Az erdő aljnövényzete leromlott, de a tisztásokon még számos tölgyes és erdős-sztyepp faj található. Az erdő további védett madarak számára nyújt fészkelő- és táplálkozóhelyet: házi rozsdafarkú, vörösbegy, cinege fajok, barátposzáta, ökörszem, sárgarigó, kis és közép fakopáncs, zöld küllő.
3. A harmadik rész a bányató és a körülötte lévő mocsaras terület, illetve felhagyott bányaudvar. Az agyagbánya helyén kialakult állóvíz ideális vizes élőhely.
A tó felszíne 5500 m2, legmélyebb pontja 5,5 méter, a tározott víz kb. 12.000m3. A közepesen kemény, semleges kémhatású, szervetlen tápanyagokban szegény vizű tó, több hazánkban ritka algafaj élőhelye. A halak között megtalálható a védett szivárványos ökle is. A kétéltűek közül a zöld varangy, a tavi és gyepi béka, illetve a tarajos gőte elofordulása bizonyított, míg a hüllők közül a vízi sikló és a fürge gyík a leggyakoribb. A tó környezetének madárvilága is egyre színesedik. Rendszeres vendég a tőkés és barátréce, állandó lakó a vízityúk, a cserregő nádiposzáta, de megjelent már a törpegém és a jégmadár is.

Reklám









Iskolai alapítvány
Adó 1%
Görömböly Sportpályájáért Alapítvány
3516 Miskolc, Kovács út 1.
Adószám:
18411247-1-05

 
Képek

 

 

 

© 2007-2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.